A lakásbelsőnk hangulatát nagymértékben meghatározza a bútorzat, a falak színe, a világítás, a padló és az ügyesen beillesztett növényzet. A szobanövényeink meghálálják a szerető gondoskodást és egész évben szépítik,díszítik házunkat, lakásunkat.

Ezen az oldalon megoldásokat talál arra, hogyan legyenek növényeink még ragyogóbbak.

A szobanövények megválasztásánál sok tényezőt figyelembe kell vennünk a saját és a növényeink jóléte érdekében. Nem mindegy pl. a lakás levegőjének hőmérséklete, páratartalma, fényviszonyai. Mielőtt eldöntjük, hogy milyen fácskát, futót esetleg virágot vásároljunk, nézzük meg annak igényeit és hasonlítsuk össze a lakás adottságaival. Persze a leggondosabb választás mellett is előfordul majd, hogy valami nem válik be, megbetegszik, esetleg elkezd „vetkőzni” vagy nem sikerül virágzásra bírni.

Ilyenkor azt jelzi a növény, hogy most nem érzi jól magát, figyelmeztet bennünket valamilyen gondra. Ezeknek a problémáknak a megoldásában nyújthatnak segítséget az olvasónak, az itt leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok.

A szobanövények átültetése

Február-márciusra a föld tápanyagtartalékai még akkor is elfogynak, ha mindig szorgalmasan trágyáztuk a növényt.

A szobanövény friss földet igényel.

Sokszor célszerű a növényt egyúttal nagyobb cserépbe is tenni. Ehhez vizsgáljuk meg a gyökereket. Igaz vannak olyan növények is, amelyek a szűk cserepet kedvelik.

Kisebb cserépben ugyanis nagyobb virágokat hoznak. Általában azonban a növényeknek nagyobb cserépre van szükségük.

 

Hogyan kezdjünk hozzá?

 

Először is készítsünk elő minden szükséges eszközt: cserepeket, földet, kavicsot, agyagedényt, kanalat, botot, ollót és újságpapírt alátétnek.

Egyik kezünkkel fogjuk meg a cserepet, a másikkal pedig a növény alsó részét úgy, hogy ujjainkkal befedjük a földet.

Fordítsuk meg a cserepet és kocogtassuk az asztal széléhez. Ily módon kicsúszik a földlabda a cserépből. Ha a cserepet hozzáütjük az asztal széléhez, kicsúszik belőle a növény. Előfordulhat azonban, hogy szét kell törnünk a cserepet. Ezután távolítsuk el a régi föld minél nagyobb hányadát. Ezt a legegyszerűbben kanállal vagy tompa végű bottal végezhetjük el.

Az elfonnyadt, csúnya gyökereket óvatosan vágjuk le.

Újraültetés

A cserép kifolyónyílására helyezzünk egy cserépdarabot, majd szórjunk rá egy réteg kőzúzalékot vagy finom kavicsot, hogy biztosítsuk az optimális vízáteresztést.

Ezután a kavicsrétegre szórjunk némi földet, és helyezzük rá a növényt. A földet körkörösen rakjuk a cserépbe, míg az meg nem telik. A gyökérzet körül jól nyomkodjuk meg a földet, és közben ütögessük a cserepet óvatosan az asztalhoz, hogy a föld egyenletesen ülepedjen le. Nagyobb növények esetében elegendő a föld tápsókat tartalmazó felső réteget a lehető legnagyobb mértékben felújítani, így a növényt nem kell kivennünk az edényből.

Sok víz

Függetlenül attól, hogy átültetésről vagy csak a felső földréteg cseréjéről van-e szó, a munka elvégeztével alaposan locsoljuk meg a növényt, hogy a föld jól körül tudja venni a gyökereket. Ha agyagcserepet használunk, az átültetés előtt áztassuk be pár órára, különben túl sok nedvességet szívei a talajból. Magának a földnek sem szabad túl száraznak lennie, különben túl lassan oszlik el benne a nedvesség.

Az átültetést követő öthat hétben nem kell trágyáznunk, mert minden új földben van bizonyos mennyiségű induló tápanyag.
Mindegy, hogy agyag- vagy műanyag cserepet használunk, de megfelelő nagyságúnak és teljesen tisztának kell lenniük.

Agyagcserepek:

Az agyagcserepek felszívják a földben lévő felesleges nedvességet és elpárologtatják. Ennek az az előnye, hogy a növény nem fülled be olyan könnyen. Ugyanakkor a párologtatáshoz melegre is szükség van, ami azt jelenti, hogy ezáltal a föld hőmérséklete csökken. Az agyagcserép akkor is előnyős, ha a növény a napon van, ugyanis ha a növény kiszárad, a cserép pótolhat némi nedvességet. Ha megkopogtatjuk a cserepet, megtudhatjuk, kell-e öntözni. Ha a hang tompa, a föld nedves. Ha azonban éles, csengő hangot ad, locsoljuk meg a növényt. Az agyagcserép legnagyobb hátránya az, hogy algák és kártevők telepednek meg rajta. Átültetéskor tehát mindig alaposan súroljuk ki a cserepet, lehetőleg szappanos vízzel. Az agyagcserép másik hátránya, hogy a cserép falához sokszor hajszálgyökerek is tapadhatnak, amelyek az átültetéskor megsérülnek.

Műanyag cserepek:

A műanyag cserepek olcsók és nem sérülékenyek, ezért nagyon népszerűek. Szinte soha nem mennek tönkre. Az agyagcseréppel ellentétben azonban a műanyag cserepek nem párologtatnak vizet. Ennek az az előnye, hogy a növényt ritkábban kell locsolni, viszont hátránya, hogy a növények könnyebben befüllednek. Az edény fala nagyon sima, így könnyebb tisztán tartani. Amennnyiben a növény ismertetőjében semmi külön megjegyzés sem szerepel erre vonatkozóan, úgy mind agyagcserépbe, mind műanyag cserépbe ültethetünk. Vannak azonban olyan növények is, amelyek a kettő közül csak az egyik fajtában növekednek szépen.

Növények összeültetése:

Ha több növényt szeretnénk közös edénybe ültetni, célszerű öntözőrendszert is beszerezni. Ezzel egyszerűbbé válik a növények gondozása. Az automatikus vízellátású edények azoknál a növényeknél is igen praktikusak, amelyek az egyenletes vízadagolást kedvelik, mint például a páfrányok.